10:"Ez már az új Cassidy!"

 Másnap reggel "másnaposan" kimásztam az ágyból, bár meglepődve vettem észre, vörös barátnőm nincs ott.Mit sem foglalkozva vele, besétáltam a fürdőmbe, ahol a jó nagy sötét karikás szemek, össze-vissza álló szőke haj fogadott.Kifésültem a hajam, ami magától egyenes lett, mintha kivasaltam volna.Mindez után gyors' eltüntettem a karikáim, és egy durvább tusvonalat húztam.És kész is lettem.Megindultam én le a lépcsőn, de ekkor jutott eszembe, hogy apólót levettem, és csak a vörös bugyim és melltartóm van rajtam....

 Felszaladtam vissza a szobámba és felkapkodtam egy ruha összeállítást.

Letotyogtam a nappaliba, ahol majd kinyúltak a nevetéstől, csak Andy nem, aki vörös fejjel a térdén támaszkodva a tenyerébe temette a fejét.Odaugráltam mögé és megöleltem.

- Veled mi van?-hajoltam a feje mellé.Ő meg röhögve fordult felém.

- A "Cassidy féle bugyis akció"?-nézett rám nevetve.

- Jól van na!Én is tudok hülye lenni!-ültem le a fotel karfájára, Andy mellé.

- Tudom én!-ölelte át a derekam, és egy egyszerű mozdulattal rántott az ölébe.Ez úgy nézett ki, hogy én felsikkantottam, miközben Andy a hasam bökdöste, amivel csikizett.Röhögési rohamomban lefordultam a földre és ott csikizett tovább.Már a könnyem folyt, mikor felgyűrődött az ingem ujja, így a még megmaradt hegek kilátszottak.Egyből leállt a csikizéssel és letérdelt elém.Én meg felültem.Visszahúztam a karomra az inget és nem néztem az előttem térdelő fiúra.Ekkor mindenki szétszéledt valamerre.

- Mik azok a hegek?-nézett rám hosszas csend után.

- Régen úgy volt a szüleink válnak....engem kezdtek elfelejteni, a barátaim átvertek az életem kezdett összeomlani.Rengeteget depiztem, és hát....rajzolás és dal írás mellett eret vagdostam...-mondtam a végét már könnyekkel a szememben.Egyszerűen....rossz volt bele gondolni, hogy mit is műveltem.-ezzel elfelejthetem egy életre azt, hogy egyszer a pulóver takaró ujja nélkül foghatom Andy kezét.Ekkor megfogta a kezem, és a hüvelykujjával köröket rajzolt a kézfejemre.

- De miért rejtegeted?-nézett rám kék szemeivel.

- Féltem hogy ellöktök magatoktól és megint csak egy üresfejű szőke EMO-s ribanc leszek.-mondtam és végigfolyt a sós folyadék az arcomon fekete vonalat húzva maga után.Ekkor felállt, felhúzott engem is és megölelt.Szegény Andy pólója tiszta könny lett.Simogatta a hátam és közben próbált megnyugtatni.Mikor megnyugodtam,megcsókoltam.Felmentem a szobámba.Helyre raktam magam, és elkezdtem gondolkodni.A hegek talán nem múlnak el, de akkor is élni fogok!Inkább felvállalom, hogy hegek ékeskednek a karomon, minthogy a pulóvereim alá bújjak egy életen át.

 Kiszedtem egy ruát, és hozzá egy cipót.A hajam egy laza kontyba összefogtam és felvettem a ruhát.

Lelépdeltem a lépcsőn, és egyenesen a konyhába mentem.A fiúk (és Anna) ott kávéztak a konyhában, ám mikor beléptem , mindenki felém nézett.Anna felugrott, és egyből a kezem fogta meg.

- Mit csináltál?Mik ezek a hegek?-kérdezte aggódva a vörös hajú barátnőm.

- Régen depressziós voltam, és vagdostam magam...tudom nagy baromságot csináltam, de mára már csak dal írásban és rajzban fejezem ki a dühöm!-mondtam és odasétáltam a szekrény előtt álló Andyhez.Átöleltem hátulról, mire megfordult.Végig nézett rajtam.

- Azta kurva!-jegyezte meg tátott szájjal.

- Csukd be a szád!Bele repül a légy!-mondtam nevetve.

- Mi lett veled?-nézett még mindig ugyan úgy.

- Gondolkodtam, és inkább eldobtam a pulcsit!Ez már az új Cassidy!-mondtam egy puszit nyomva a szájára.

- Ez az én csajom!-kapott fel az ölébe.Én csak nevetve átöleltem a nyakát.

  Mindez után egész nap Annával és a fiúkkal voltam.Elmentünk fagyizni, és nehezen de rávettem Andy-t hogy vegyünk pár ruhát.Este kidőltem, ahogy a többiek is.Letusoltam és belebújtam a pizsamámba (Andy pólója és egy rövidnadrág) és beledőltem az ágyamba Anna mellé.Ez a nap egy szóval. TÖKÉLETES VOLT!